Kis éji szörf - avagy Szöllő pappa beadja a trükköt

Az elmúlt hetekben Verus nagylelkűségének köszönhetően a Cárral ostromoltam home-breakünk hullámait. Az alábbi videó az egyik esti szeánsz során lett lőve. Itt a nyár, ha 20.30-ra kiérek, még egy jó órát tudok szörfözni, this nice I like!!!!!

Pötty 3D - júni 11-től a mozikban

Az első 3D sztárfotó a 23. héten készült Pötyiről. Már ezen is szembetűnő elbűvölő formája:

 

700 grammosan...

Mostanra pedig egyszerűen tökéletes (mondhatni tökéletes forma ez a Pötyi). Az UH át akarja verni a kedves közönséget, a fotó pontosan 35 hetesen készült:

700 + 2100 grammosan...

Ha valamire szüksége van, Pötyi csak ránt egyet a köldökzsinóron, és anya már küldi is neki a csemegét (avatatlan szemeknek: Pötyi kvázi az egész arcát a köldökzsinórba temeti)

Elhajlási engedély

Noha nem annak indult tudatosan, vszg az utolsó kihágást engedtem meg magamnak egy darabig… Kérem szépen történelmi pillanat, így múlik el a világ discsősége, így ér véget egy világpolgár, egy nyugodni nem bíró kujon egy úri-muri vikomtjának féktelen lázadása. A mindennapos társasági élet, a heti 4-5 vad party, a hajnalig tartó mulatozás, mely itt eddig jellemzett véget ért. Ezt innentől nem engedhetem meg magamnak, hisz’ nem szeretnék hajnal 4-5 fele egy efféle sms-t kapni: „Azonnal gyere haza, szülünk!!!”

Így 7végén még eccer kirúgtunk a hámból, Robi jóvoltából egy hatalmas rakott-krumpli lakomát csaptunk, ami egyben a szülinapi bulija is lett (csupán két hetet késtünk ezzel, ugyanmá’…). Először csak szimpla 90-es évek bulinak indult, igen-igen kérem HiHop Boyz-tól kezdve Real McCoy-on keresztül BabySisters-ig MINDEN volt. Egy idő után egy láthatósági mellény is előkerült, sajnos sípunk nem volt…

Távozóban Robiék házi cicusa is mellénk szegődött Zsófi jóvoltából, gondoltuk jó lesz még az valamire. És lőn, jó is volt (két nap múlva visszaszállítani…)

Először irány a parti ír kocsma, ahol nem találtunk ismerősöket, gondolom ilyen helyből azért még lett volna pár Portóban, szerencsére nem erre tettük fel az egész esténket. Ami viszont érdekes, hogy a rohadék foci helyett, ami minden kávézóban és bárban és kocsmában és boltban megy, itt élőben közvetítették a profi szörf bajnokságot. Lényeg a lényeg, remekbe szabott végeláthatatlan taxizással Portó ipari körzetében találtuk magunkat, egy (szemmel láthatóan két éve) bezárt klub előtt. Sebaj, hősünk nem volt rest, egy patinás helyre szállított minket, még néhány utcával a Spanyol határ felé… Ott drága volt a beugró, plusz nem voltak szimpik az érkezők, ismét sebaj, irány a citttyyyyy. Zsófit nem tudtuk lebeszélni arról, hogy megmutassa nekünk kedvenc helyét :), mint ahogy arról sem, hogy meghívjon minket egy B52-re… Ilyet még a zord egyetemi bulik alatt sem sikerült magamba erőltetni, most megtehettem. A csapos még külön ránk is szólt, hogy há’ nehogymá az égő abszintot otthagyjuk az alján… Huhhh, ini-finiiiii. Aztán irány egy klub, bla-bla-bla. A másnap igen jól telt, a pálinka-havana-sör-B52-havana koktélnak köszönhetően, back to college, juhhhééjjj. Ezt még azzal tudtam tetézni, hogy másnap éjjel konkrétan azt álmodtam, hogy feliratkoztam egy vizsgára, de nem tudom mikor lesz és úúúúristen nincsenek jegyzeteim, és előadáson sem voltam soha, de valamikor mostanában lesz a vizsga úúúúristen. Érdekes volt… Soha többé nem iszom!! Szia András!!!

 Na jó, max egy sört...

Keresztlányom, Bori

A blog hasábjain talán még nem is említettem meg, hogy bizony bizony Keresztapa vagyok ám!!!! Büszkeségem, keresztlányom Bori, a Nemes házaspár lassacskán 10 hónapos gyermeke. Sajnos az élet oly kegyetlen, hogy elválaszt minket térben, node időben nem… Innen is óvó szemeimet vetem rá az általunk mondhatni totemként imádott skype jóvoltából.

Bori elképesztően szép és okos, már megkergeti szüleit s pillantok választják el attól, hogy mindezt már állva is megtegye (nem beszélve arról, hogy mindeközben diff-egyenleteket old meg fejben, de hisz’ ez csak természetes).

Dzé és Mné akcióban

Hátrányok

Ez nem egy kismamablog, mint azt jól tudjátok, sőt most egy kicsit átmegyünk ellenblogba. Ugyanis! Szeretném ha lenne nyoma annak ami tényleg volt/van, az "életemlegszebbkilenchónapja" bejegyzésekkel ellentétben. Küldöm azoknak akik még tényleg nem voltak ilyen helyzetben, későbbi magamnak ha véletlenül elfelejteném ezeket, illetve azoknak a férfi olvasóinkak, akik már régóta (mondjuk több,mint 5 éve) élnek kapcsolatban és éppen egy komolyabb lépésen gondolkodnak, hiszen már azért nem mai csirkék.

- a legviccesebb az volt, hogy konkrétan a teszt megcsinálása után hánytam először. Mondjuk abban nem voltam biztos, hogy az nem pszichés, de az azóta eltelt néhány hónap azért bizonyította, hogy megy ez nekem bármikor is. Igen, én vagyok az, akinek az első 3 hónap után sem múlt el a hányás.
- amikor viszont már nem csak a citromos icetea maradt bennem, és szinte már erőm is volt, akkor elkezdődött a migrénes korszak.
- aztán meg a mai napig tartó gyomorégés. Ami először csak nagyon szar, de mostanra már éppen aludni sem tudok tőle. Ez azért zavaró, bár kétségtelenül jó edzés. És nem, nem azért van mert annyira kövér disznó lettem, hanem mert csak. Szerencsés alkat vagyok! Ha a mondás igaz, a kölöknek akkora haja lesz, hogy azonnal be tudjuk úgy zselézni, mint Ronaldónak plusz be is tudjuk fonni.
- extrák: hátfájás, kezdődő vizesedés, hormonok győzelme a józanész felett

A rend kedvéért: "Minden terhesség más!"
És természetesen egy darab olyan 3D-s fotó, amit nemsokára publikáunk majd (spoiler alert!) azonnal kárpótol mindenért! És bármikor újrakezdeném, meg ilyenek...

UI: Anya, ne ijedj meg, nem történt semmi baj! :)

Ancsi Pancsiék in da house

Újabb látogatóink voltak, Vebapo proudly presents Ancsi Pancsi és Gergő in Porto.

Pancsikáék nagyon szerencsésen a csomagjaikkal érkeztek a reptérre, hát igen nekik bejött az élet, nem lehet mindenki olyan szerencsés, mint ők. Ennek persze mink is örültünk, hisz' ilyenkor a bőröndökből mindig előkerül némi hazai, úgy mint szalámi, párizsi, majonézes torma, kapucíner stb stb, plusz jelen esetben az új személyim is. Köszönjük nekik!!

A welcome drink (békéscsabai ropogós házi szilva) elfogyasztása után elképesztően felpörögtünk és nagy felindulással kanapéztunk egy-két órát, és elpusztítottuk a szintén általuk leszállított pogácsa és rácsos nagy részét. Aztán irány a bííííícs, átmentünk Gaiaba, ahol azonnal elfogyasztották a kötelező helyi csemegéket, mint a francesinha és a tintahal.

Másnap hab testünket megmártottuk a morcos mádörósönben, lelkes csapatunk deszkákkal (igaz csak kettő 3 főre, de nem para) felszerelkezve indult neki az első óceáni szörfözésnek. A körülmények messze nem voltak ideálisak, abszolút high tide volt, nem igazán volt használható hab, amin gyakorolni lehetett volna a felállást, plusz az instrukciókat is tőlem kapták... Mégis megvolt az első ride, gratula!!

 

 A kötelező Porto vizit után, hétfőn egy a Vebapo kis csapata által támogatott fly-and-drive programban részesültek, azaz Maxival megindultak Délnek. Nagyon kis ügyik voltak, bejárták Portugália szinte összes túúúrista kalauzokban javasolt városait (a teljesség igénye nélkül: Liszabon, Lagos, Faro, Évora, Fatima, Coimbra, Óbidos...).

Utolsó közös 7végénken Aveiroba látogattunk el. A rákövetkező napokban hőseink a portói partokon pihiztek, reméljük tudtak relaxálni és feltöltődtek kicsit (nemcsak sós tengervízzel a szörf-session alatt).

Narancs

Amit már jó régóta meg akartam írni az az, hogy IMÁDOM azt hogy itt úton-útfélen naracsfákat látunk. Régebben megfogalmaztam már azt, hogy ha pálmafát látok, akkor nincs baj és boldog vagyok, na ehhez hasonló a narancsfa is. Teljesen hihetetlen, hogy csak úgy ott van mondjuk egy sugárút mellett, vagy kis középköri városok falain belül. Ez iszonyú jó trópusi érzést ad. Guimaraesben szakítottam is róla egyet, még nem volt teljesen megérve, de így is csúcsszuper érzés volt frissen megenni. Pálma és narancsfák for prezident!!!!

Ha jó az idő sokan vannak az a baj

Ha jó az idő, gyakran meglátogatunk közeli bííícseket. Ilyenkor érezni igazán, milyen szerencsések is vagyunk. Elég egy kb. fél órás autókázás ahhoz, hogy újabb kis parti településeket fedezzünk fel.

Ilyen pl. Vila de Cha, ahol Verus már korábban járt egyszer, én most voltam először, cuki kis halászfalu, elhagyott homokdűnés, sziklás partokkal. Séta után megpihentünk egy kis parti bárban, ahol végre Heinekent adtak (a legtöbb helyen csak a helyi Super Bock vagy Sagres söröket csapolják). Fizetés után főnibá valamit motyogott nekünk, nem értettük úh elindultunk, már vagy 200 métert távolodtunk a sétányon, amikor loholva utolért minket, és átadott egy követ, amire ráfestette a bár logoját és ráírta a hely nevét, és mondta hogy a jövőben is szívesen lát minket, ha erre járunk ismét térjünk be hozzá. Hhhmmmm... Egy tökéletes délután!!

A másik szupi helyre kb 15 perc autókázás is elég, ez a Portóval szemközti part (ami ugye már Vila Nova de Gaia település). Ezt a részt szoktam reggelente a buszról látni, de még sosem jöttünk el ide. Vmi ornitológiai központ is van itt. Pár bátor fiatalember az óceánba is bemerészkedett, ami azért nem kis szó. Képeket pakoltam a Vebapo blogfotók közé.

MEO Pro surf, Matosinhos 2012.05.27.

A portugál profi szörfbajnokság idei harmadik állomása nem volt más, mint a mi home-breakünk, a jó öreg Matosinhos (aka. Matu). Matu sajnos hozta a formáját, elképesztően szép close-out-okkal örvendeztette meg a pro-szörfösöket, persze ezek az arcok, még ilyen körülmények között is komoly figurákat villantottak, mondhatni fullosan kiküldték magukat és ennek következtében igazi trükk-áradatot zúdítottak ránk. A meglepetés figura (a néhányunk által Hossegorból ismert német forma) Marlon Lipke volt, aki egyébként hébe-hóba ASP állomásokon is feltűnik. Nem igazán értem hogy keveredett ide, mindenesetre a győztes heat-ek után portugálul adott interjút...

A verseny egyébként nagyon profin volt szervezve-lebonyolítva, volt saját live website meg minden, még jet-ski is volt a vízben, nem tudni miért...

Íme egy kis ízelítő a versenyből:

A heatek alatt a kijelölt versenyterület mellett free-surferek is csapatták a szettet, persze köztük is fel-fel bukkant egy-két igazi profi, pl. Ő:

Első bemutató

Két fontos információ kerül most megosztásra.

1) Vettünk videókamerát! gyerek+kamera...el tudjátok képzelni mi lesz ebből...:)
Nagyon jó, HD és Sony és nagyon jó

2) megvolt a szinkronos lányaim (milyen más lányaim vannak, kérdezem én) első nyilvános szereplése, azaz A Bemutató. A Klub szervezett egy ilyen hóka-móka, népszerűsítsük magunkat napot, és ott történt ez meg.
MÉG MIELŐTT bemutatnám az első és második pont szerelemgyerekét, azaz a videót a bemutatóról, engedjetek meg egy kis anekdotát, arról hogy milyen könnyen is jutottunk el idáig.

Pár héttel megérkezésünk után volt szerencsém találkozni a portugál vizilabda-válogatott edzőjével, aki magyar, nyilván. Harminc valamennyi éve van itt és nagyon megkeseredett. Tőle hallottam a "sportkultúra teljes hiánya" kifejezést és egyáltalán nem értettem. Akkor. Mostmár bezzeg. Következzenek kedvenc történeteim a téma megvilágítására:
- "azért késtünk negyven percet az edzésről, mert anya még beugrott gyantáztatni, bocs."
- facebook üzenet, fél órával (!) edzés előtt: "asszem, nem fogok tudni menni edzésre mert fodrászhoz megyek. nagyon sajnálom :( ;("
A bemutató napján 8-ra kellett jönniük, hogy megcsináljam a hajukat meg a sminkjüket. A show 10:15-kor kezdődött
- "akkor 8-kor ITT kell lennünk? Akkor az azt jelenti, hogy 8 előtt fel kell kelnünk az ágyból? 7 óra valamikor??"
- anyuka odajön hozzám, edzés közben: "lehetne-e azt,hogy az ő lánya csak 9 - fél1 FELÉ jön majd, mert előző nap buliba mennek és 8-ra jönni olyan rossz lenne?"

És akkor fogadjátok szeretettel a Szöllő papa által hiper-szuperül felvett, összevágott, felturbózott vidijót! juhhhúúúúúú