2012. július 28., szombat

Bálint Tiago 1 hetes

CELEBRATION!!!!! Fiunk felcseperedett, mi is túléltük, nem is volt ez akkora dolog, mint azt mindenki mondta. Érett, gazdag érzelmi kultúrával bíró helyes és stabil önismerettel rendelkező szociális férfit neveltünk, aki a társadalom tevékeny résztvevője, tudja mi a helyes és tud küzdeni a kitűzött céljaiért, miközben mindig szem előtt tartja családja, barátai és embertársai érdekeit is.

Felnőtté válását az első közös sétánkkal ünnepeltük meg a vadonban




2012. július 25., szerda

B. Jean Tiago

Azoknak akik hisznek abban, hogy "néhány majomhalbéka és elfuserált halmókusok ivadékai vagyunk", azaz azoknak, akik kételkednek a szerzett tulajdonságok öröklődésében, álljon itt egy bizonyíték:


6 naposan már a vérében van Jacko, ennyi...

2012. július 22., vasárnap

Tejnek márpedig lennie kell...

"Hát csak az életért csak csináljunk valamit."


Külön köszönet a vitorlás hadosztály erőfeszítéseiért!!!

2012. július 21., szombat

2012. július 19., csütörtök

Egy kép többet mond...

...ezer szónál, gondoltam én, amikor beütöttem a google képkeresőjébe a "FÉLELEMMEL VEGYES IZGALOMMAL" kifejezést, hogy azért mégiscsak tegyünk meg valamit az életért, és valahogyan rögzítsük ezt a kedves, derűs napot.
És milyen jól tettem!!!
Pontosan a 9. találat az, amit itt láthattok. Az első egy csiga :D
Köszönöm fiúk, hogy ilyen messziről (és másnaposan, ha jól sejtem) is átsegítetek a nehéz pillanatokon!

:D :D :D
Miki és Dani

Szóval, holnap reggel 8, kórház, szülésmegindítás. Juhhhúúúúú!

2012. július 18., szerda

Szétrebbentek...

Unalmas, de ez van. Ismét történelmi pillanat, már megint, ez van.

Kicsivel többet kéne törnöm rajta az agyam, hogy 2004, 2005, 2006 közül melyik volt az első...

De így is elmondható, hogy egy kvázi 17 éves töretlen széria a mai nappal megszakad...

Ma indult útjára kis csapatunk, hogy idén is teljes mellbedobással zúduljon a tópart békés nyaralóira, de idén sajnos nélkülem. Piárok és wannabe piárok egymást támogatva csapnak le a Balaton éjszakai életének kiválóságaira, többek között ismét szembeszállnak Lalival, a tavaly Kecskeméten megrendezett emberölési kísérlet OB dobogósával. A válság közepette is támogatják a tájegység kis és középtermelőit, fáradtságot nem ismerve, a vitorlás-víz gyakori kortyolgatásával.

Bárcsak ott lehetnék veletek, ne hozzatok rám szégyent, mindent bele,

Hajrá fiúk!

Szikár vonulat meg nem törhet,
Ó jaj, beh sok szép pillanat, mely engem éltet,
Múltat igéző s jövőbe merengő,
Kirgiz testem légy eljövendő.

Jó szelet!

Egy kis visszatekintés:

 2005
 2007
 2008
 2009
2011

A képek az egyre súlyosbodó globális lehülés egyértelmű bizonyítékai is egyben...

2012. július 15., vasárnap

Most múlik pontosan...


Történelmi pillanat ismét, ez az időszak már csak ilyen...
Lassan esett le mindkettőnknek, hogy ez volt közös életünk utolsó hétvégéje kettesben...


A következő hétvégét már mindenképp Pöttyel 3masban töltjük, s onnantól még jó néhányat...


Hmmm, érdekes ez...


Kicsit félelmetes, de egyben boldog, várakozó, feszült érzés, ezt oldandó szóljon nekünk az alábbi kis dal, Dévényi Tibi bácsi légy oly kedves és szóljon most nekünk Bublétól a Nem találkoztunk még című sláger:

Verus képekben

Nem mintha tűkön ülnénk, csak van némi szabadidőnk blogolni, meg képeket nézegetni.

Nagyjából ez történt Verussal az elmúlt 40 hétben:


Hogy is összegezhetnénk mindezt, na jó talán úgy, hogy ez volt élete legboldogabb periódusa, annyi erőt merített ebből az időszakból, amennyi elég lesz az elkövetkezendő 50-60 évre, s boldogságát egyszerűen semmi sem tudta beárnyékolni.

2012. július 14., szombat

Tomi és János

Megcsúsztunk ezzel a bejegyzéssel is kérem, hisz' Sao Joao hétvégéje június 23-24. Sao Joao, azaz keresztelő Szt. János Portó patrónusa, így a születésnapján óriási ünneplés van Portó utcáin. Miután a barátokkal/szeretteikkel megvacsoráztak, kitódulnak a Douro partjára és korzóznak. Kis mécsesekkel hajtott ballonokat eregetnek, ezek este betöltik az eget, mint a szentjánosbogarak (hopsz de érdekes a hasonlat), majd éjfélkor tűzijáték közepette egyensúlyoznak egy lábon a tömegben és versenyeznek a szabadon repülő oxigén-molekulákért, majd aki túlélte megindul a folyó mentén és elsétál a torkolatig, miközben gumi kalapácsokkal ütögetik egymás fejét (egyszerűen senki nem tudta megmondani, hogy ez a hagyomány minek a szimbóluma), illetve valami nagy hagyma-szerű növényt dugnak egymás arcába (jelentése: ld. feljebb zárójelben). Közben bőven fogy a sör, meg a sült szardínia. Az ünnephez tartozik még valami bazsalikom-szerű cserepes növény beszerzése is (jelzem ennek a jelentése sincs meg senkinek). Az este hajnalban ér véget (ez biztos valami költői xillabulon) a tengerparton, ahol megnézik a napfelkeltét, s a bátrak meg is mártóznak. Na mi nem voltunk bátrak, csak egy kerti partyt vállaltunk be Verus munkatársaival a Fluvial kertjében, majd kicsit korzóztunk. Mindebben társunk volt Tomi is, akit megfűztünk, hogy erre a 7végére csatlakozzon hozzánk.

Ő felautózott úgy 10 óra alatt:
(Szemfülesek a képen két magyar rendszámra bukkanhatnak)






 S. Joao ünnepe előtt kicsit városnéztünk:


Majd hétfőn újdonsült TomTomjával (értitek Tomi és TomTom) hazaautózott, de annyira ismerte az utat, hogy végül be sem kellett kapcsolnia a kütyüt ;-) (bocs, ez belső poén)

Teljes lázban égett, hátha Pötty akkor kívánja meg a friss óceáni levegőt, amikor ő itt van, de sajnos ez nem jött össze, sebaj Tomi, talán majd a másodiknál, vígasztaljon (legalább téged) az, hogy még mindig odabent foglalatoskodik...

A Pötty-szoba evolúciója

Ez egy kis visszatekintés, honnan is indultunk és hova érkeztünk Pötty kuckóját illetően.

2012. márciusában költöztünk át, akkor még hezitáltunk is, hogy a két hálószoba közül melyik is legyen Pötyié. Gondos szülő-jelöltekként megnyitottuk a csapot, hogy meghallgassuk az mennyire hangos a mellette levő hálóban, lemértük hova fér a mi ágyunk stb-stb, s így végül a választásunk az alábbi szobára esett:

Egy darabig tárolóként üzemelt... Erre a képre talán még emlékeztek a villa-lakók életét taglaló bejegyzésből:


Végül a deszkák lekerültek a tárolóba, a matracunk az ágykeretbe (így egyébként sokkal kényelmesebb is lett rajta aludni...) az egyéb limlomok meg ide-oda. Némi üresen pangás után Ancsiék hálójává lépett elő, kb. csak egy kis lampion árulkodott arról, hogy ez Pötty birodalma:


Ancsiék haza, Én be és elkezdődött az újabb szerelés-hullám:


Éjjel-nappal mentek a munkálatok:


Míg a dolgok nagyjából a helyükre kerültek:


Aztán ejött a 30-valahányadik hét, s ezzel az úti csomag tartalma is kezdett összeállni, valamint Pötty matraca is a helyére került:


Jelenleg ez várja Pöttyöt idehaza:


Nyugi-nyugi, lesznek képek, rajzok, ingyom-bingyomok a falon, hogy ne legyen uncsi, csak az ágy helyét még szintén finalizálnunk kell, de ehhez már szükségünk van a kis Békakirályfira is...

2012. július 4., szerda

Ez nem esküvő

Pedig a társadalmi elvárások félelmetesen hasonlóak. Azaz minden legyen tökéletes pontosan arra az adott napra. Lássuk, mi minden:
- gyerekszoba
- gyerekruhák
- kórházas csomag
- lakás tökéletes rendben és tisztaságban
- kismama frissen vágatott, mosott hajjal, szőrmentesen, tökéletes pedikűrrel és manikűrrel. Körömlakk nélkül, természetesen.
- kamera, fényképezőgép, telefon feltöltve, nem otthon felejtve

Lehet, hogy volt már olyan pillanat mikor ez mind teljesült, de a folyamatos szintentartás lehetetlen. És mivel Pötyi teljesen szarik a hidegfrontra és a teliholdra és a kettőre együtt is, kéne a szintentartás.

Ugyanakkor mégis van egy kicsit esküvős vonatkozása a dolognak: ajándékok juhhúúúúú! Képzeljétek el, hogy a Bandi kollégái annyira jó fejek, hogy vettek nekünk ajándékot és tegnap, mikor bementem ebédelni át is adták, meglepetés szerűen. Most képzeljétek el ezt úgy, hogy ők ugye MIND kutatók!!

hát íme a szerzeményünk:


 

hagyok időt a látottak feldolgozására...

Ez egy nagyon profi kenguru ám! Mert a fejet is tartja, így újszülött kortól használható. Valamint BabyBjörn. Ami valami. Én nem hallottam róla ezelőtt. 

Továbbá éppen tegnap kaptuk meg kölcsönbe a másik, ugyanilyen márkájú cuccunkat. Innetől muszáj lesz ehhez ragaszkodnunk, különben a gyermek egy káoszban nő föl, az pedig nem megengedhető!

 
Igen, ez egy szék

Mivel egy kicsit az az érzésem, hogy a várva várt bejegyés a gyerekszoba evolúciójáról sohasem fog elkészülni, ime egy kis kárpótlás. Már azoknak, akiknek ez bármennyire is érdekes.

 A kis barátai már nagyon várják Pötyit az ágyikóban




2012. július 2., hétfő

Évforduló

Boldog egy éves Portugáliában élést nekünk!!

Emlékeztek még azokra az időkre amikor 16 bejegyzést írtunk egy hónap alatt, ti pedig rendesen kommenteltetek??? Ohh, de régen is volt!

És mennyi minden történt ebben az egy évben, fantasztikus, hogy ez az élet micsoda egy CSODA! Egy elképesztő, kiszámíthatatlan örökös körforgás, amely mindig meg-megújul.