Anyák napja no.1 - Nagykép

Elindult egy széria olyan ünnep az életünkben, ami eddig még nem volt, vagy éppenséggel új értelmet nyert. Vasárnap anyák napja volt, remélem mindenki ügyesen felköszöntötte az édesanyukáját, ezúton mégegyszer köszöntjük őket mi is. Emellett az idei év extrája, hogy Verust is édesanyaként köszönthettük. A sok éves tradíció nem tört meg, így itt a messzi Portugáliában (avatottabbaknak, PortugáliÁN) is került lopott orgona a vázába. Anyák napi sétánkat Vila Nova de Gaia Miramar nevű strandján ejtettük meg, aminek érdekessége a parti sziklákra emelt kis kápolna, ami igencsak csecse.

 Elektromos töltőállomás

Oda kell ügyesen bedugni a Priust a konnektorba...

 Mádörósön

A kápolna terasza - ide lehet egy romantikus esküvő után kivonulni

 Anyák napján apám nyakán

Az ünnepelt és aki nélkül ez az ünnep ilyenformán nem jöhetett volna létre

Ha jó az idő sokan vannak az a baj

Ha jó az idő, gyakran meglátogatunk közeli bííícseket. Ilyenkor érezni igazán, milyen szerencsések is vagyunk. Elég egy kb. fél órás autókázás ahhoz, hogy újabb kis parti településeket fedezzünk fel.

Ilyen pl. Vila de Cha, ahol Verus már korábban járt egyszer, én most voltam először, cuki kis halászfalu, elhagyott homokdűnés, sziklás partokkal. Séta után megpihentünk egy kis parti bárban, ahol végre Heinekent adtak (a legtöbb helyen csak a helyi Super Bock vagy Sagres söröket csapolják). Fizetés után főnibá valamit motyogott nekünk, nem értettük úh elindultunk, már vagy 200 métert távolodtunk a sétányon, amikor loholva utolért minket, és átadott egy követ, amire ráfestette a bár logoját és ráírta a hely nevét, és mondta hogy a jövőben is szívesen lát minket, ha erre járunk ismét térjünk be hozzá. Hhhmmmm... Egy tökéletes délután!!

A másik szupi helyre kb 15 perc autókázás is elég, ez a Portóval szemközti part (ami ugye már Vila Nova de Gaia település). Ezt a részt szoktam reggelente a buszról látni, de még sosem jöttünk el ide. Vmi ornitológiai központ is van itt. Pár bátor fiatalember az óceánba is bemerészkedett, ami azért nem kis szó. Képeket pakoltam a Vebapo blogfotók közé.

Állatkert, Vila Nova de Gaia

Ismét átmerészkedtünk a folyó túlpartjára és a közeli állatkertbe látogattunk el. Igazából nem túl nagy, nincs is annyira túlzsúfolva, mint a budapesti, de annál családiasabb, plusz kb. egy erdő közepén van, kocsival kell bemenni egy úton a bejáratig, ami először egy kicsit para. Először felmerült bennem, hogy mi van ha ez amolyan Jurassic park jellegű, és egyszer csak feltűnik mellettünk (ha nem is T. rex, de) egy oroszlán csapat... Nyugi nem vót ilyen. Kicsit a madarakra volt kihegyezve a dolog, ami engem azért annyira nem hoz lázba, de legalább megtudtam, hogy a holló halálhangon tud hörögve portugálul köszönni, ami azért egy kicsit meglepett, plusz láttunk madár és hüllőshowt, utóbbit irtózva hátrahőkölő, de a gyerekek kedvéért szigorúan az első sorban ülő anyukákkal, ami vicces volt. Meg lehet ismét nyugodni kérem, igen nagy ronda pókok is voltak szerencsére.

Emitten pedig képek vannak pedig emitten (FIGYELEM, ha nem vagy kíváncsi 34 állatot, egy virágot és egy feleségemet megörökítő fotóra, akkor ez az album nem a te világod... Én szóltam.)

Vila Nova de Gaia ZOO, 2012. 02. 18.

A folyó MÁSIK oldalán...

No azért keltünk már át a Douro-folyó túlpartjára, de eddig azért az óceánig nem merészkedtünk el, van is rá okunk, azért az egy jókora 5-10 perces autóút... Ma ez is megtörtént, igazából tök szép sziklás tengerpart fogadott minket, sok sétáló napimádóval, illetve ismét jó néhány a meleget magába gyűjtő, a kocsiból szigorúan ki nem kelő barommal... Azért a mai győztesünket külön is kiteszem ide:





Itt sikerült parkolnia, és eltakarni maga elől ezt a látványt, hát szemébe sütött a nap, jól van, meg lehet azt érteni, ő csak pihenni jött, nem bámészkodni, mindent a maga idejében na...

A többi kép itten leledzik:

2012. 02. 11. Gaia