Lak-art

Hát szeeeerBusztok!

Elnézéseteket kérem, amiért ilyen régen nem jelentkeztem, de baromira nem volt kedvem,na! :)

Most viszont, hogy a lakással kapcsolatos eseményeket egy izgalmas bemelegítővel kezdjem, bemutatom nektek jelenlegi lakásunk művészeti alkotásait:

A kérdés ugye adott: mire gondolhatott a művész?

A második képen jól látszik egyébként, hogy a szobánk, ami az egész lakást is jelenti, két ablakkal rendelkezik. És ezzel nagyjából minden érdekes információt elmondtam.

Ámde, az itt (a lakásban) töltött napjaink meg vannak számlálva (3), hamarosan egy váratlan fordulatról írok majd nektek!

Fun facts

Vegyes híreink, érdekességeink következnek Portoról, a portugálokról.

Közlekedés:
- jelszó: JÖVÖK!...mindenki más oldja meg. Ezt nem bunkó, nyomolós stílusban kell elképzelni, csak nem nagyon látják át a dolgokat, úgy általánosságban, csinálja amit éppen akar (jön, megy, megáll, beszélget) a többiek meg majd alkalmazkodnak ehhez
- indexet csak a b...k és a külföldiek használnak
- mindenhol körforgalom van, és mindegyik több sávos, namost a fentiek kombinációjából könnyen lehet arra következtetni, hogy ez egy trükkös dolog, és valóban
- gyalogost átengedjük. mindig. ennyi
- az, hogy egy utca olyan széles, hogy azon is legondolkodom, hogy be lehet-e hajtani autóval, az nem jelenti azt, hogy nem kétirányú és általában az is. Nyugi, mindkét oldalon parkolnak is, az tuti! Képünk nem illusztráció, és ez még egy széles utca.

- parkolni tudni kell. Budapest belváros csak egy lájtos kis bemelegítés volt

Emberek:
- legjobban azt szeretem, hogy egy egyszerű "merre van a buszmegálló" szintű kérdésből is egy 3 perces beszélgetés lesz, mert annak ellenére, hogy mindenki csak "a little" beszél angolul, ilyenkor még néhány dolgot el akarnak mondani
- a metron nem tömeggyilkos fejjel ülnek az emberek, érdekes
- mindenki, mindig és állandóan és bármikor kávét iszik. és nagyon sokan dohányoznak is. De a kávézás az nagyon durva. a "lets have something to drink" az csak egyet jelenthet. Cukor mehet bele, de tejjel csak azok isszák,akik indexelnek is.

Város:
Csak olyan városban érdemes élni, ahol van folyó. Az óceán pluszpont.
Képek következnek a kedves leendő turistáknak

To be continued...

Éljen a Java!!

Norbinak köszönjük a legutóbbi kommentek java-scriptjét...

Surf (nyűgös) női szemmel

...és akkor a tökéletes alakú lány, könnyed léptekkel közelít a víz felé, hóna alatt tartva maxiumum 6'2"-es, halvány rózsaszín vírágokkal mintázott deszkáját, egy pillatara megáll a vízparton, hogy felmérje, hol a legtökéletesebb a hullám, és már evez is be, hogy pár másodperccel később, egy gyönyörű csőben száguldjon végig, miközben napszívta szőke haja barna vállához tapad...

Na, persze! A gonosz média gonosz hatása ez is!

Előszöris, gumiruha. Vegyél föl egy full testhezálló, vastag gumioverált. Nem csak kihangsúlyozza alakod tökéletességét, de könnyű is magadra ölteni. Szerintem, a még kicsit vizes wetsuit felhúzása komoly büntetés lehetne modern társadalmunkban. Az ide vonatkozó káromkodás feltalálását pedig a szakemberre hagyom (Miklós).
Másodszor, homok. Mindenhol. Mindenhol. Ha fúj a szél, akkor még csíp is. 
Harmadszor, van ez a dolog,amit aztán tényleg nem említenek a filmekben, az a fáradtság. Borzasztó.
Negyedszer, a vízből nem olyan könnyű ám átlátni, hogy éppen hol van a legtökéletesebb hullám, és pláne nem olyan egyszerű oda eljutni.
És így el is érkeztünk a kedvenc pontomhoz: közlekedés deszkával, hullámmal szemben. Na ez a legjobb. Ez az amitől simán, 5 mp után úgy érzem, hogy mégis tudnék én még toporzékolva hisztizni...
...érdekes módon azonban mindig van egy-egy olyan dolog, ami egy pillanat alatt feledteti ezeket, pedig még mindig csak ott tartok, hogy az igaz, hogy a két talpam a deszkán van, nade a kezem is :) :)

Összefoglalva: I <3 surfing

FCP

Mint kiderült az az óriási iszonyat menő stadion ami a környékünkön van, az FC Porto stadionja... Wooooww, rámenten a website-ra hogy mikor lesz meccs, no azt nem találtam meg, de helyette itt van egy kis ajándék nektek:

http://www.estadiodragao.com/hino-e-marcha-do-futebol-clube-do-porto/

Csudálatos én mondom!!!

0 CHF

Ez a bejegyzés nem jöhetett volna létre édes, drága édesanyám közreműködése nélkül, akinek innen is köszönöm és üzenem, hogy veszegetjük a portóit ügyesen...

Szóval, nem csak az van, hogy eladtuk a Király u.-i lakást, hanem......tátááááááááááááám: visszafizettük a hitelt!!!!!!!!!!!!!!!!!! Jelenlegi tartozásunk 0 CHF. A KH bankkal csak azért állok még kapcsolatban, mert nem áll módomban bemenni és felgyújtani őket, de ami késik nem múlik.....Örvendjetek velünk!!!
Mi is mindent elkövetünk az örvendés érdekében, ámde igen nehezen fogjuk fel a dolgot.

Egy korábbi megállapodás értelmében, ha a visszafizetés után marad pénzünk, azt szigorúan és kizárólagosan az én szörfdeszkámra költhetjük

....nos, büszkén jelenthetem, hogy az "Életem első szörfdeszkájának kiválasztása, megvétele" projekt megkezdődött!!!! juhhúúúúúúú

Erről mindenképpen beszámolok majd, addig is a kérdés a következő:
Mi legyen a neve?

2011. július 9. - Az első igazi szörfözésem!!!!!

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁáááááááááááááááááá!!!!!

Nem tudom mi történt ma, de egyszer csak (ahogy egyszer Feri atya fogalmazott), Ő ment bennem, én meg csak hagytam... 2 órán át szörföztem (az új full-suitomban :D juhhúúú), az első órában, amikor még éltem, kb. az összes hullámot vittem, teszem azt hozzá a helyiek elől, azaz chargoltaaaam maaaaan, az összes backside volt persze, majd elkezdtem ide-oda kanyargászni, de úgy hogy nem is értettem hogy ez miiiiiiíííí???!!! Plusz rámentem akkorákra, amitől eddig Hossegorban simán rettegtem... Közben csücsültem a deszkán, és vasrúddal sem lehettett volna leütni az arcomról a mosolyt... Ezt most jól meg kell jegyeznem, mert ilyenkor szokott jönni az, hogy hosszú-hosszú ideig közelébe sem ér az ember hasonló teljesítménynek. Pláne a múlt heti session tükrében, amiről persze fotó is készült... :D Egyszerűen nincs magyarázat arra ami ma történt, de talán nem is kell. Remélem az érzés megmarad egy darabig...

Visszaolvasva, hááát, elnézést kérek a kedves blog-olvasóktól, egy érzést próbáltam átadni, ami ugye nem könnyű.

Aloha!!!

Mit hagytunk otthon?

Korábban utaltam már rá, hogy a kocsiba bepakolt alig néhány bőröndből ugye még nem derül ki, hogy mi nincs bennük...
Aztán eljött az igazság pillanata. Tudjátok, van az az érzés, hogy valamit úgyis otthon hagytál, csak meg kell várni, hogy kiderüljön mennyire fontos dolog az.
Mindannyian tudjuk, mennyire tökéletes kis konyhatündér vagyok, így természetesen a konyha precíz berendezésével kezdtem új életünket....és akkor, hirtelen belém hasított: A PIROSPAPRIKA!!!!
Dráma, dráma, dráma!!
Ha ehhez még hozzávesszük azt is (megkérem a szülőket és közeli hozzátartozókat, hogy üljenek le), hogy még olyat nem ettünk ami jó volt, íz tekintetében akkor különösen fájdalmas lehet ez a hiány.
Ámde szerencsére nem enni jöttünk ide ;)

Rule nr1:
Aki jön, hozzon!!!

C.F.P.

Na, gyerekek, itt jelentkezem én is ügyesen!
Hát képzeljétek, velem is mi van: ma (day 2) dolgoztam!! Egészen konkrétan az történt, hogy egy iskolás csoportnak kellett "edzést" tartanom. A következő érdekességek voltak ezzel kapcsolatban: fiúk és lányok vegyesen -én próbáltam mondani, hogy ez egy lányos dolog alapvetően, de a fiúk ki akarták próbálni-, mindenféle előképzettség nélkül érkeztek a gyerekek csak egy napra az usziba, portugálul (najó, ebben kaptam egy kis segítséget). Ezt hívják úgy, hogy minden edző álma.
Most a szervezés körüli káoszt nem ecsetelem, csak a lényeget emelném ki, ami afféle jelmondatunk is lett már a Bandival: DONT WORRY!.....ez A válasz a mi kis, magyar aggódó fejünkre és ezt olyan lazán tudják mondani, hogy én tényleg abba is hagyom az aggódást akár 2 mp-re is :)
És hogy hol dolgozom, ugye....kéremszépen, ez nem egy uszoda...ez egy KLUB!Clube Fluvial Portuense (C.F.P.)  A fradiban dolgozom, értitek. Imádni kell, minden mást meg gyűlölni. We are a TEAM! 
A mai edzés előtt a főnök a kezembe nyomta ezt:

ezt csak gyors bejelentkezésnak szántam, nyilván a KLUB iránti bűvöletről még fogtok hallani :)

Unalmas munkanapok, NOOOT!

Hogy csitítsam forrongó poszt-vágyatokat írok... Dolgozom, ennyi. And for real!!! Az miiii???!!! Hétfő reggel, kb. 10 perc könnyelmű lazítás után a főnököm felvetette, mi lenne ha talán leülnénk és beszélnénk a munkáról... Ezt meg is tettük, majd kb 1 óra múlva már köpenyben serénykedtem a laborban. Nem tököltünk sokat, ma már konkrétan annyit dolgoztam, hogy napközben lekéstem a biztonságtechnikai fejtágítást, emiatt még egy hétig nem lesz belépőkártyám. Az agyam eldobom, mi lesz még itt??? Mondjuk közben lett adószámom, bérletem és helyi bankszámlaszámom, plusz holnap még ideiglenes kártyám is lesz, szóval lassan beépülök a rendszerbe :)

Első szörf nap 2011. 07. 03.

Miköőly jelentem ma kinéztünk a homebreakre (Matosinhos). Tökéletes első napra (sőt legyünk őszinték első fél évre) való hullámok voltak. Chargoltunk tesó nem kicsit... Persze nem ment jól, de a fíííling az megvolt :)) Verus 3mat vitt, juhhhúúú!! Apályban jobb volt a spot, mondjuk cross-onshore szél volt ami nem segített sokat. Két óra után végkimerültünk, plusz lefagytunk. Nekem konkrétan izzott a kezem meg a lábam a shorty-ban, sztem kb 17-18 fokos volt a víz... Asszem beruházunk majd egy fullsuit-ra, méghozzá nemsokára... :))



Ez jól alakul...



Na ezt nem akartam feltenni, de így az őszinte... :D

Utazás 2-3 nap - Genova-Porto

Szóval a genovai megszállást (értitek, szóvicc) igyekeztünk egy szolid helyen kipihenni. Ez lett Monte Carlo.
Én nem is tudom, mit vártam ettől a helytől, de nem olyan volt az biztos. Tisztaság, rend, biztonság, gazdagság, az oké. De például kifejezetten keveselltem a Ferrarik számát. 4, érted, az miiiii?

Mind a 3 autó segge egyvonalban van…..és az első nem csak azért tűnik 40 méterrel hosszabbnak, mert elől van….(Maybach)

Na, mondjuk a kikötő, az igen….

Az egyik ladiknak az a neve, hogy ’Blind date’....no comment :)

És aztán akkor délután öt felé nekiindultunk az Út folytatásának, és akkor mentünk, mentünk, pihentünk, mentünk. Majdnem aludtunk rendes ágyban is, de mivel felsőbb hatalmak nem ajándékoztak meg minket útmenti hotellel, így egy parkolóban aludtunk 3 órát, majd folytattuk a menést.
Aki mindig is vágyott arra, hogy a 66-os úton vezessen, keresztül a nagy Amerikán, sivatag meg minden, azt megnyugtatom, hogy csak Spanyolországig kell elmenni ezért az élményért.

….és aztán egyszercsak,este 7-kor, MEGÉRKEZTÜNK! Juhúúúúúú!!! :) :)

 Vége. Vagyis nem, eleje….

Utazás 2. nap - ahogy Bindi látta

Ébredés Genovában, reggeli, lepakolás... kb. fél óra, száz bőrönd 30 fok 10 órakor, de a frizura még mindig tart. Irány Monaco. Mentonban egy gyors pancsi a tengerben (szigorúan csak Mikinek: jönnek kis swellek, persze egyik sem törik meg :)), viszont az egyik alatt kinyitom a szemem... Nagyon rossz, de menő, majd még gyakorlom). Kb először érzem az út alatt, hogy egy óceánparti helyre költözünk, ahol a tervek szerint meleg lesz, pálmafák és szörf. Na ez jóóóó!!!! Végre!!!

Montecarlo Bintang atlétában teljesítve, az miiii??!!

Vitorlás túra után szabadon: árpádrombuszos monacói címer

Utazás 1. nap - Budapest-Genova

Maxiban haladva megfogalmazódik kis tervünk mottója: „Bepakoltuk az életünket a kocsiba. Mindent egy lapra tettünk fel. Ez a lap pedig a kocsi tetején van...” :)

Elmondom mi van Sztálinvároson kívül: meleg, napsütés, előzékeny sofőrök (Szlovénia).

Eddig minden rendben :)

De várjunk csak, valaki a mezőn valami kis szőrös állatot kerget, és és és... elkapjaaaa és lenyeli egyben. Közben bemondják a rádióban hogy holnaptól 4 napon keresztül macska-expó lesz... Így már összeállt a kép, időközben átértünk a határon... :)

Közben szerencsére kicsit felmelegedett a levegő, 36 fok van, jó itt a kocsiban, és ráiszooookkk....

Eddig minden simán ment, gyanús is, mert kb este 10 előtt beérünk Genovába, ahol a hotelt foglaltam. Azonnal eltévedünk. 1 órát keresgéljük a hotelt a városban, minden megkérdezett más irányba küld. Mindjárt szétrobbanok, végül egy benzinkútnál néhány rendőrbácsi útba igazít. A hotel kiírása megvan. A kikötő szájában egy szűk sikátorban kell felmenni, mindenhol prostik, és gyanús alakok. Na jól van így már rendben vannak a dolgok. Becsekk a hotelbe, persze egy szót sem beszél az arc emberi nyelven. Az összes cucc felpakkentol, majd másnap reggel le a kocsiba... Két következtetést is levonunk a történtekből: 1. Verusnak nem kell izgulni a portói edzősködés miatt, hisz’ ő már szinte perfektül beszél portugálul 2. az út hátralevő részében a cuccok a kocsiban maradnak...

A szobánk az elhanyagolható mennyiségű cucainkkal

Kalózhajó a genovai kikötőben RULEZ

Csimpokó!

Mindenképpen fontosnak tartom dokumentálni, hogy az ÚT nem ott indul, hogy ülsz a kocsiban és mész, bepakolva mindened, csak hátra kell nyúlni a szendvicsért és a hűtött üdítőért.

Akik beugrottak hozzánk az utolsó 2-3 napban, azok pontosan tudják, hogy mivel indult az utazás...ahogy egyik kedves barátunk fogalmazott, miután 4 percet töltött nálunk „ahogy így elnézlek benneteket, eszembe jut, mennyire utálok költözni, az az egyik legszarabb dolog a világon” (természetesen értékes nyereményeket sorsolunk ki a helyes megfejtők között, nem könnyű, szólok előre)

Ámde senki ne ijedjen meg! Nagyon ügyesen bepakoltunk. És mivel jelen bejegyzést a kocsiban írom, még az sem derült ki, mit hagytunk otthon. Egyszerűen csak minden tökéletes. Kalkbrenner: Sky and sand, 30 fok, tökéletes szendvicsek, hűtött üdítők.

Portugália 0. nap

A blog első bejegyzését kb 2 hónapja tervezem... Merthogy Portugáliának a mi életünkben van előzménye, 2007 nem a jogsim, de az esküvőm éve. Verussal 10 napot itt töltöttünk nászúton. Lisszabonba repültünk, ahol is felkaptuk a verdát a reptéren és egy óriás körutat csaptunk, minden szupersztár volt és végül kiértünk egy tisztásra... :)

Néhány kép ízelítőnek...

Európa legnyugatibb pontjánál (Cabo da Roca)

Elsőre jó ötletnek tűnt félreállni az út mellett megnézni a bííícset...

Jó hangulatú kis szentély Évorában (a kapun a felirat: a csontok akik itt nyugszunk a tieitekre várunk... asszem mondhatjuk hogy ez lett a nászutunk mottója)

Akkor még nem sejtettük, hogy ez nem az utolsó látogatásunk Portóban

Az utolsó pár napot Lagosban töltöttük, volt saját gekkónk a teraszon a delfinház-apartmanunkban. Amit itt elmulasztottunk, az nem más, mint az első lehetőség az életünkben a szörfözésre óceáni hullámokon. Az ír kocsmában ki volt plakátolva hogy naponta visznek turnusokat... mi ehelyett Cuba Libre nevű barátunkkal maradtunk a krimóban néhány finom angol úriember társaságához csapódva... Ami ott elmaradt azt most próbáljuk pótolni. Kalandra fel!!! (ez néhányatoknak talán ismerős lehet... :))

Lagos nem csúnya...