A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bálint Tiago. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bálint Tiago. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. június 8., vasárnap

Gabi vizit - május vége

Nálunk járt Mné, Gabi. Bálint azonnal szerelembe esett vele és elválaszthatatlanok lettek. Azóta is mondogatja, hogy Gábíííí....

Gabi vállalta az eseményekkel való sodródást: csütörtökön Robi születésnapját ünnepeltük az Acoreana-ban (hol máshol), vettünk neki sok sört, melyek alkoholtartalma pont 35-nek adódott össze (vagy fél óráig válogattuk őket, hogy a tizedesek is összeadódjanak).
Ínyenc helyi csemege, hozzátenneém, hogy itt még nem kezdtem hozzá!!! (azonnal mehetne a napiszarra vagy a "someone ate this" oldalra...)

Pénteken a csajok városnéztek, majd meló után csatlakoztam hozzájuk és gigantikus hamburgerevést csaptunk. Szombaton pont Kocka Geri és barátnője is Portóba keveredtek, úgyhogy csaptunk egy délutáni szörf szessönt. Sajnos Leca-ban valami ifi verseny volt így le volt zárva a bííícs, Matosinhosban pedig alig volt hullám, de azért mi így is találtunk párat...


Szombaton csaj-shopping majd éjjel csajbuli, vasárnap ebből adódóan fátyolos délelőtt... A délután viszont már aktívan telt: Gabi kellett ahhoz, hogy végül 3 év után megejtsük a douro-i sétahajózást. Kár lett volna kihagyni, végignéztük a vízről a várost, meg a 6 hidat és közben hallgattuk a sok okosságot, pl. hogy a két fém hidat Eiffel tervezte (ezt eddig is tudtuk), hogy a Ponte de Infante a legnagyobb pillér nélküli viadukt, illetve hogy az Arrabida a legnagyobb távot átívelő viadukt, meg még egy csomó mindent megtudhattunk volna ha élesebb a figyelmünk no meg az elménk.









2014. május 12., hétfő

Vegyesfelvágott

Kipakolok pár kimaradt/lemaradt/hiányzó/érdekes képet... És ezennel azt hiszem up-to-date is a blog, juhhhhúúúú:

Robiék liftjében a figyelmeztetés

Valahol Szerbiában...

Hagyományos kínai tálalóedény... HELYETT, portugál főzőhely: a közös gyűjtőkémény oldalában a kis üregek faszenes sütő-egységek. Idegyűlt a sok Joao és egymás mellett sütögették a jó kis tőkehalat... Jelenlegi felhasználása: illemhely, ezért is nincs róla közelebbi fotó...

A csudálatos portugál tél ruházaton fellelhető manifesztációja (már vagy a bejárattól 20 méterre elkezdett esni...)

Életérzéses maxisos szörfösös

Pomelo méretű eper meg valami cucc (Zsombinak)

Édi bédinc p1 (Pasteleria park)

Édi bédinc p2 (Cidade park)

Csukott szemmel röhögő jóllakott óvódás

2014. március 26., szerda

BT TK

Neeeem BTK, hanem Bálint Tiago Tömegközlekedik.
Bizony bizony aktívan járjuk a várost és kipróbáljuk a mindenféle járgányokat, amiket Bálint már a könyveiből kiválóan ismer.

 Nosztalgia villamoson
 
 Buszon
Metrón
Hajón (na jó ez kicsit csalás)
Motoron (ez sem teljesssenegéssszébentömegközlekedésjóvanna)

2014. február 9., vasárnap

Agymenések/történések

Jó rég írtam, de még így sem szegtem meg nagyon az újévi fogadalmam, mert semmi rendkívüli nem történt mostanában, amit eltitkolnánk a B. blogolvasók elől. Folyamatos pályázatírásban vagyok, betegek is voltunk, úgyhogy jól el vagyunk tűnve... Azért pár gondolatot/hírt megosztok veletek, innen a cím...

Először is, jött egy új mexikói (Mikiiiii jönnöd kell!!! ;-)) kolléga. Mentek a találgatások, hogy hogy néz majd ki és ki lesz az, a csajok a laborban nyomoztak utána a neten, hogy melyik csoportnál dolgozott eddig stb-stb. Aztán végre megérkezett, nekem kb. a mellemig ér (ami persze itt nem nagy szó) és talán torzítás nélkül állíthatom, hogy valószínűleg a legrondább mexikói férfi... No de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy amint megtudta hogy magyar vagyok, szinte minden nap más magyar szóval lep meg, és nagyon élvezi hogy ezeket hangosan kimondhatja, SŐT, az egyik ebéd alatt teljesen leforrázott azzal, hogy az egyedüli magyar zene amit ismer... kapaszkodjatok meg: az EDDA!!! :))) Állítólag Mexikóban van/volt egy kommunista rock rádió (így ahogy mondom!!!) különös fókusszal a kelet-európai blokkra és így ismerkedett meg az EDDA-val!! Elképesztő, de el kell hinnem (EEEL KEELL HINNEM!!! bocs, áthallás...), mert a minap kezembe nyomta az egyik fülecsét, belehallgattam, és tényleg szeretett Attilánk süvöltött benne egy eposzt... Őrületes!!

Amit már nagyon rég le akartam írni az a következő: az itteni vezetésről már többször írtunk jellemzést, de mindeddig nem fogalmazódott meg bennem kristály tisztán, hogy ez miben más mint az egyéb pl. mediterrán országokban tapasztalt teljesen fogalom nélküli vezetés. Itt egy átlagos ház-bolt-ház út a sima városi utakon 50-nel is atom lefáraszt, mert akkor sem lehetek nyugodt, ha a sávomban tök egyenesen megyek előre,mert nem lehetek benne biztos hogy valaki nem ugrik át elém, nem jön belém oldalról, nem b....nyitja ki elém az ajtaját, dudálás ellenére sem tolat ki elém a parkolóból stb-stb... Ez a nagyon durva. A saját sávodban előre haladva is MINDENT és minden körülötted közlekedőt figyelni kell, na ez az igazán borzasztó. Meg persze az, amikor abszolúte rendszerességgel a parkolóból az útra forgalommal szemben kikanyarodó sofőr rád dudál és mutogat, hogy mé' nem lassítasz, hisz' ő most jön ki!!! Sajnos egyre közelebb vagyok ahhoz hogy keresztbe vágom a kocsit, kib...vágom az ajtót és kitépem a barmot az autóból. Eddig egyedül az tartott ettől vissza, hogy BT is ott ül a hátsó ülésen. Nyugi, valószínűleg ezután is ez fog visszatartani... Most láttam csak, hogy eddig vezetés címke nem is volt a blogon, atyaég, azonnal pótoltam!!!!

BT már 3 teljes és pár töredék szót tud már!!! Büszkeséggel tölt el, hogy az első a Papppaaa, és ahogy mondja, az leírhatatlan!!! Reggel mikor meglát, a legangyalibb hangján kiáltja sokszor egymás után. Guuuááááhhhh, ennyire cuki ez!!!! A második szava a Pötty!!! Köszönhetően a keresztszüleitől kapott Pötty-könyvnek, amit sűrűn forgat és már nagyon ügyesen csinálja a benne lévő gyakorlatokat (pl. fújja a pöttyöket, hogy odébb szálljanak... :)) Amúgy már szappanbuborékot is tud fújni, bizony! A harmadik szava, hosszas noszogatás után az Anya!!! Anya boldog... Ezt még valószínűleg csak mi értjük, mert közben valamiért oldalra kinyújtja a nyelvét, no de sebaj, biztos nem könnyű elsőre az 'ny' betűt kiejteni. Lehet, hogy így van, bevallom én már nem emlékszem rá milyen volt először kiejteni... Néha, mond két portugál szót is!! az egyik a: 'pois', ez kb az aha, ja, lehet, igen, tehát kb. mindenre használható töltelékszó... A másik a 'bate', azaz ütni.. Nyugi nyugi nem ennyire agresszív, csak a Gymboree játszóházban van egy ének, amikor egy nagy párnát püfölnek és akkor éneklik... Én már egyszer hallani véltem tőle a kolbász, míg Verus a kocsi, sőt palacsinta szavakat is. Hmm, ki tudja.

Az utolsó dolog az eső... Erre nehéz szavakat találni. Verus már posztolta a FB-on az alábbit: "light rain, heavy rain, Porto rain". Ez így van. Hihetetlen. Mostanság pedig ez óriási viharokkal társul, a partot teljesen átrendezte, kidőltek a fák, járni kb 45 fokos dőlésszögben lehet, csudálatos. Kb már most 3 hónapja esik MINDEN nap!!!! Akartam egy selfy-t készíteni a minap, amikor az előttünk lévő parkolóban kezdett el esni az eső és amíg az ajtóhoz rohantam (10 méter túlzás nélkül!!!!) átázott a farmerem és félig a dzsekim is (amit síeléshez is hordok!!), de sajnos nem jött volna át a képen...

Csók, mindenkinek!

2013. december 22., vasárnap

Játszóház - Gymboree

Pár hete Bálinttal játszóházba járunk szombatonként, végre Pötty kicsit szocializálódhat. Tulajdonképp ez egy össznépi zúzda némileg kontrollált körülmények között. Egy amerikai sémát követnek (Gymboree), pár hetente kicsit átrendezik a játékokat és változik a tematika. Lényeg a lényeg, most szombaton készült egy kis videó Bálintról, ezt találjátok alább.

Használati útmutató:

A videó 10 perces, úgyhogy:

1) ha nagyszülő, esetleg keresztszülő vagy, akkor csak a lejátszás gombra kell kattintanod.
2) ha az a típus vagy, aki félholtra neveti magát azon, ha egy majom lekapja a riporter fejéről a kalapot, vagy ha egy dagadt brit lány egy itallal a kezében megcsúszik a medence szélén és végül bepottyan a vízbe, vagy netalántán ha egy kis édi gyerkőc cukin mosolyogva rohanásnak indul és a következő pillanatban irtózatosan pofára esik, akkor Te tekerj 1:30-hoz, nézd meg a következő pár másodpercet (akár hússzor).
3) ha nem tartozol sem az 1) sem a 2) kategóriába, eszedbe se jusson megnézni a videót.

Enjoy:

 Bálint Gymboree 2013

2013. november 25., hétfő

Kerimami

A fiamnak már van csajozós nézése!
És ezt nagyon ügyesen be is muatta egyetlen keresztanyjának, aki november közepén tette tiszteletét nálunk. Nagy volt az öröm és a boldogság.
Mondhatnám azt is, hogy a terveknek megfelelően minden este ordenáré csajbulikat csaptunk. De mondjuk ez nem lenne igaz. Najó egyszer, azért. Ancsi elégedett is az itteni éjszakai élettel, de én végleg rájöttem, hogy ez az "iszunk az utcán, majd 3 körül esetleg táncolunk a bárokban kialakult táncparketten" nekem nem jön be. Már értem, mitől vannak úgy elájulva a külföldiek Pesten.

Íme, szerelmük, képekben:
kékszeműek egymásközt

Homokos lett a tenyerem, ments meg!


a játszótérhez tartozó háttér

húsz perccel később

kedvencrajzfilm nézése

2013. november 9., szombat

Bálint és a futball

Bálint futball kommentálási szókincsének építése/bővítése megkezdődött, itt Portóban ezt nem lehet tovább húzni, pláne, hogy a szobaméretű síkképernyős tévénkben folyamatosan foci megy...


Egy járó baba apukája vagyok

Ezt Vali (aka. anyósom) írta egy emailben, nagyon megtetszett. Bálint nem szeret fokozatosan fejlődni, ez már többször kiderült. Vannak lappangó periódusai, majd egyszer csak előtör valami teljesen váratlannal. Nos ez most sem volt másképpen, hónapokig rohangált a kis baba-járgányával (ismételten hála érte a keresztszülőknek) és nem volt hajlandó azt elereszteni, hiába hívtuk pár lépést sem tett meg, inkább leült és odamászott hozzánk. Így hát összeült a családi konzílium és megszavaztuk, hogy ördögi szülőkként elrejtjük előle a járgányt, hisz' már 15 hónapos, lassan már csak el kéne kezdenie járni. És láss csodát, másnap (a teljesen jogosan várt hisztiroham helyett) konstatálta, hogy a járgány eltűnt, majd felpattant és elkezdett járni. Egyszer volt, hol nem volt, így volt. Azóta is jár, így:


2013. október 30., szerda

Októberi egyveleg és egyben kelet-kirgiz újév

No ismét egy borzasztó bejegyzés következik, ami annak köszönhető, hogy sok dolgot meg szerettünk volna már osztani, csak lusták voltunk, így gyűltek gyűltek a posztmorzsák és egyszer csak blogra kellet őket vetni. No ez van most, így kvázi egy full októberi backup érkezik... Bocs.

No mi is volt, először is BT-t jó piaristához méltóan elküldtem a borbélyhoz... Meglepően jól viselte, ült a kis pszichedelikus katica-motorján és Tom&Jerry-t nézett... Persze alig mertünk vágatni a hajából, hogy nehogy a kis csigái eltűnjenek, ennek megfelelően mostanra kb. ugyanakkora a haja... No sebaj.


Aztán megérkeztek Valiék. Volt kaja, mozi, koktélozás, romantikus vacsi, szóval egy hét fiatalos örömök. Szegényeknek kb. 2 napjuk volt, amikor nem volt monszun, mondjuk azt ki is használtuk.

 
Én a 12-13-dikai 7végén leugrottam Peniche-be, hogy elcsípjek pár futamot a szörf-vb-ből. Pechemre mindkét nap pihenőnap volt, így egyetlen pro arcot láttam szörfözni (Mick Fanning) közelről, persze az is durva volt. Sokat azért nem csüggedtem, szörföztem mindkét nap vagy 3 órát, amilyet nem csináltam már vagy két éve, meg is viselte a kis nyugdíjas szervezetem. Maradt időm kirándulásra is, így végre jól bejártam a félszigetet és a környező Baleal régiót, és meg kellett állapítanom, hogy Peniche nagyon szép!! Voltunk már itt párszor, fura hogy mindezt még soha nem láttuk.


A nyugati szélén igazi zord holdbéli viszonyok vannak, óceánanya szünet nélkül ostromolja a meredek sziklafalat, igen látványos. Sajnos csak mobilos fotók készültek, azért kipakoltam őket albumba:
Peniche ASP 2013

Időközben Bálint bepörgött és úgy rohan a kis járgányával, hogy alig tudjuk utolérni, elbűvölő ahogy szedi a kis lábait:


Októberben szinte mindennap esett, amikor nem, akkor azért nagyon szép volt:

A botanikus kertben

 Böszmegállóból 1

  Böszmegállóból 2

Vasárnap megejtettük Bálint életének második, külvilági életének első állatkertezését a Gaia-i parkban. Kicsit meg volt szeppenve előtte, mert hosszan vezettük fel a dolgot, de aztán nagyon élvezte és büszkén utánozta azoknak az állatoknak a hangját, amiket a könyveiből már megismert.


 A végére annyira felbátorodott, hogy valami földikutyafélét meg is etetett fűvel (ami nála szinte már a rettenthetetlenség kategóriájába tartozik, ha figyelembe vesszük hogy pl. fűre még cipőben sem ment rá hónapokig...) Bizony ám, ilyen kis ügyes:


 

Végül hétvégén óraátállítás is volt, de vszg kevesebben tudják, hogy kelet-kirgiz újév is, meg is tettem az újévi fogadalmam: igyekszem majd sűrűbben frissíteni a blogot, olyannyira, hogyha vmi említésre méltó történik, akkor azt próbálom kvázi azonnal posztolni, hogy kicsit visszanyerje a blogunk az eredeti koncepcióját... Persze ez is csak egy a fogadalmak közül, meglátjuk...


Végül végül egy fotó a hétfői szörfről, talán hallottátok, hogy óriási hullámok voltak errefelé (Nazaré), no hát természetesen én is deszkát ragadtam és kieveztem:


2013. október 2., szerda

Nem Agave.. Algarve!! - avagy nyaralás kettős olvasatban

A legesleghosszabb eddigi bejegyzés, figyelem, nagy levegő...

#1 -A Pozitív
Szombaton még babaúszás (egyben évnyitó szessön) pihi és pakolás. Másnap reggel már csak lehordtuk a cuccokat a kocsiba, szendvicseket gyártottunk az útra és megindultunk délnek. Bálint is vidám, hátul elnézelődik, néha énekelget. Egyre melegebb van, két megállás után kilyukadunk Algarve-ban. Juhhúúú, van vagy 30 fok, nulla felhő, gyönyörű növényzet, az autópályáról látszik az óceán. Nyaralók és villák mindenhol, a levegőnek is más az illata, itt-ott kérgétől megfosztott parafák. Megérkezünk a szálláshoz, egy kis apartmanunk van, mindennel felszerelve. Irány a medence, mindannyian csobbanunk, Bálint először a babamedencében fröcsköl, majd velünk lubickol a nagyban. Este még lerohanunk az óceánhoz, hogy napfényben lássuk a sárga homokkő falakkal körbevett öblöt. Nagy alvás, másnap írány a bíííícs.


Hosszan úszunk a vízben ami sok éves rekordot döntően meleg, kicsit snorkelezünk. Ebéd a helyi étteremben, délután csendes pihenő, majd medencézés. Másnap körbeússzuk a sziklákat és egy-egy kis lagúnában bámészkodunk teljesen egyedül és mosollyal az arcunkon merengünk a távolba. Délután megindulunk és elautózunk Lagosba, nászutunk (2007) kedves kis városkájába. Megnézzük a csodás sziklákkal tagolt partot, uzsonnázunk/sörözünk egy kávézóban, majd felkeressük a nászutas villánkat. Végigjárjuk a belvárost és felidézzük a kedves emlékeket. Minden öröm és boldogság. Bálint kicsit megfázik, semmi komoly, de végül még sikerül plusz egy napot maradnunk, és így csak hétfőn jövünk vissza Portóba, ahol szintén süt a nap, és még csak munkába sem kell menni. Életünk talán legszebb nyaralása volt.


#2 -A Nem pozitív
Egész szombaton pörgünk, tele van a szoba cuccokkal, hogy fog ez beférni a Maxiba, atyaég. Jó szendvicseket majd reggel csinálok, inkább előbb felkelek, csak ne kelljen ma már semmit csinálni. Másnap reggel ezer csomag, be a kocsiba, épphogy elférünk, na mindegy menjünk. Megérkezünk, átvesszük a szobát, ma már úszni sem tudunk az óceánban, na mindegy, majd holnap. Másnap lemegyünk a partra, de alig tudunk kicsit pihenni, mert Bálint fél a víztől, úgyhogy felmegyünk a szállásra. Szinte alig érkeztünk meg, Bálint azonnal megfázott. Napközben nagyon nyűgös volt, nehéz volt elviselni, de aztán rájövünk, hogy egyre rosszabbul van. Második, harmadik este már alig alszunk, mert Bálint éjszaka is szörcsög, nincs nálunk orrszi-porszi, így nem tudjuk kiszívni. Fel is riad gyakran. Következő nap már lázas is, nem igazán hat a lázcsillapító. Elmegyünk a legközelebbi orvoshoz egy másik városba. Egy spanyol orvos nézi meg Bálintot, de meg sem hallgatja, majd felír egy másik lázcsillapítót és elengedi. Otthon egyre magasabbra szökik a láza, nem hogy enyhülne. Egész nap aggódva figyeljük, majd még este visszamegyünk az orvoshoz. Most egy másik doktor fogadja, meghallgatja és elhúzza a száját. Beutal minket a sürgősségi gyermekosztályra. Irány a kórház egy még messzebbi városban. Ott töltünk vagy két órát, és tüdőgyulladást diagnosztizálnak Bálintnál... Kap antibiotikumot és hazamegyünk. Szegényke teljesen kimerült, alig kap levegőt. Este nem alszunk, őt figyeljük, még mindig fölfele megy a láza, nem hat az orvosság, az utolsó adagot már le sem tudja nyelni, visszahányja. Zihál, alig kap levegőt. Már borogatjuk a végtagjait is, de semmi, 39,5... Reggel 3 körül nem bírjuk tovább, próbálunk orvost kihívni, de nem sikerül. Kapunk valami számot, amit felhívva próbálnak orvosi tanácsot adni. Aztán hajnal 4-kor már annyira sem bírjuk, a gyerekkel visszarohanunk a sürgősségire. Ott kap sorszámot, majd felkeltik az orvost, aki megnézi, maszkon kap oxigént és inhalál, mellette lecserélik az antibiotikumot és egy másikat kap egy kanülön át a kezébe. Reggel valamikor én is bemehetek hozzájuk a váróból, akkor a másik kezéből vesznek vért, kiderül hogy valami baci, úgyhogy folytatják az antibiotikumot. Majd nemtudommikor közlik, hogy felveszik az osztályra. Akkor már ágyban fekszik és feltolják azon a pediátriára.


A napot ott töltjük vele. Este átköltözöm egy másik apartmanba, mert az előzőben lejárt a foglalásunk és teltház van. Verus bent "alszik" a kórházban Bálint mellett egy széken. Másnap közlik, hogy még bent tartják. Naponta kap egy újabb kanült mert az előző eldugul vagy kihúzódik. Verus hazamegy pár órára aludni, én a gyerekkel vagyok. Este én "alszom" bent, Verus másnap reggel korán bejön, én hazamegyek pár órát aludni. Közben kiderül, hogy hazaengedik Bálintot, úgyhogy visszamegyek a kórházba és elhozom őket. Délután összepakolunk és este alvóidőben beszállunk az autóba, és megindulunk. Mindkettőnk hulla fáradt, én energiaitalt iszom egész úton, ami persze a kimerültségtől jelentkező hasmarsnak különösen jót tesz... Hétfőn hajnalban érkezünk vissza Portóba, két teljesen lerobbant szülő és egy beteg baba. Nem vagyok képes bemenni dolgozni, csak kedd dél körül. Addigra Portóban nyálkás, ködös, esős idő van. Életünk talán legrosszabb nyaralása volt.

Develnemkezdünkmondatot minden rosszban van valami jó is, nos nézzük csak:
- Az első két nap csodálatos volt, plusz visszatérhettünk a nászutunk helyszínére és kicsit nosztalgiázhattunk
- A kórházban mindenki nagyon kedves volt, külön dietetikus rögzítette miket ehet Bálint és személyre szabottan, egyenesen névre szólóan főztek neki!! Plusz mi is kaptunk egy kupont, amivel napközben lemehettünk ebédelni és vacsizni az orvosi menzára
- Péntek délután egy bohóc járja végig a gyermekosztályt, Bálint is kapott tőle egy lufit:


- Egy kütyütől világított Bálint lábujja:


- Távozáskor felszereltek mindennel, így vasárnap lévén nem kellett ügyeletes patikát hajkurásznunk
- Az utolsó nap egész nagy hullámok érkeztek, ami amúgy is ritka ott délen, így még egy kis bodysurf-re is maradt idő, sőt a lifeguard kétszer is kizavart, ami meg (mivel egyáltalán nem voltam veszélyben) ugye menő
- Az utolsó megkezdett napot nem számlázták ki a szálláson és nagyon együttéreztek velünk

És végül: ez mindkét olvasatban megállja a helyét:


További képekért (inkább pozitívak) ide érdemes kattintani: Algarve 2013 album

Azóta Bálint meggyógyult, ma volt dokinál, ő meghallgatta és minden normális. Utolsó mérése óta (sőt a kórházihoz képest is) nőtt és hízott is. Erős kis fickó ez...

2013. szeptember 29., vasárnap

Naplemente gyermek mellett...

Egy érdekes hozománya a gyermeknek, hogy még az óceán mellett élő szülőknek sem adatik meg sűrűn a naplemente látványa. Persze most gondolom senki nem sírta el magát, azért ez nekünk alapvetően rossz. Node, nyári visszatérésünk után egy a fenti célra ideális periódus következett, hisz' a naplemente kicsivel a gyermek esti etetés/fürdés/altatás élménycsomagja elé esett, így pár héten át volt lehetőségünk befogadni e csudálatos természeti jelenséget.

 naplemente1 aka. naprobbanás
 a szülők sörrel ünneplik a látványt
 okos
 bébi-sétány
 az előbbi videjón is
 naplemente2
naplemente3

Ezt most így sűrítve kaptuk, most ezzel kell betelni egy jó darabig... A képek mobillal készültek, mert ugye már nem élünk szatyorban, de mivel nincs HGX 58 Galaxisútikalauz 3000 okostelefonunk, a minőségük sajnos közepesen ergya.