Egy új korszak kezdete... avagy blogfrissítés ömlesztve pt2

Aztamindenit, a legutóbbi bejegyzés már eléggé idejét múlt. (halk busongás, kissé alacsony tekintet) Nos mik is történtek azóta??

Először is újszülött fiunk csecsemővé lépett elő (taps, ováció).

Ez azzal jár, hogy ha nagyon unja magát, akkor zsebre vágja a kezét... a kis flegma :) (halk, viccelődős naaaaaa-zás)

Eddig minden rendben, eddig minden rendben... ami annyit tesz, hogy úgy tűnik tisztába tudjuk tenni és alapvetően el tudjuk látni, ő pedig ezt éjszaka alvással honorálja. (taps, ováció, baráti vállveregetés)

Voltam intézni neki útlevelet és magyar születésit, mert eddig csak portugál papírjai vannak (felvágós szisszegés, erősödő zúgolódás). Az igazolványkép elkészítése mondjuk rejtett izgalmakat, mert ölben nem lehet elkészíteni a fotót, mert ha az anya keze is belelóg, az persze nem jó (miért??? az útlevél-vizsgálatnál azt fogják hinni hogy van még egy keze, ami nem hoztunk el, vagy mi????). Ennek megfelelően a fotós pókembert megszégyenítő akrobatikával ugrálta körül BT-t, hogy sikerüljön egy fotót elkattintani premier-plánban. Az eredmény:

Mindezt csak Lisszabonban a követségen lehet megtenni, azóta sem derült ki hogy mé', az email, fax, scan, FB stb stb századában (zúgolódás). No sebaj, összekötöttem a napot egy kis turizmussal: megtekintettem a Pokol Száját Cascais mellett (Boca de Infierno), nem túl extra, gugliról halásztam róla képet:

Plusz hazafele beugrottam Penichbe egy kis szörfre. No ez mán jobb volt (taps, ováció).

Közben B. anyósom és B. apósom segítettek feldolgozni a tényt, hogy szülők lettünk, plusz gondunkat viselték egy darabig, köszönet érte. (taps, ováció, füttyögés).

Megejtettük első hosszabb sétáinkat, voltunk az óceán ill. a folyóparton többször is, ami már az autó igénybevételét is jelentette, szóval: hordozóval autóba,utazás, hordozóból mózesbe, séta, mózesből hordozóba, utazás, felcuccolás... kezdjük megszokni az ezzel járó logisztikát. A legkeményebb, hogy szörföztem is, amíg családom többi tagja sétálni ment, majd találkoztunk és együtt utaztunk haza. Ezek már óóóóriási élmények ám (fütty, ováció, állva tapsolás).

Szocializádtunk is kérem, időközben járt nálunk Luc és Carla Brüsszelből, valamint tegnap mi mentünk át Robihoz vacsorára.

Ma pedig baba-masszás tanfolyamon jártunk, ahol egy állat-szimbólumot is kellett választani fiunknak bemutatkozáskor, hát valamiért kisbéka lett (sapo, pontosabban sapinho...):