Miköőly papa beadja a trükköt Portóban - 2011. 10. 20-23.

Becsülettel pótoljuk a hiányosságokat. Most ezzel a bejegyzéssel picit borul az időrendiség, de hát sebaj. Ugyanis Verus még írja a szörfversenyől szóló beszámolót...

Újabb vendégünk volt, Miklós aka. Miköőly papa. Miklósunk a kézi poggyászok hőse, kihozván a maximumot a repülőre vihető folyadékokból, megtömte az átlátszó zacsit szigorúan 100 ml-es Glóbusz mustárok és majonézes tormák garmadával, ezúton is köszönjük. Csütörtök este a Ryanair legénység egyik leányságánál, Barboránál (cseh) voltunk háztűz és vodka-mangólé-nézőben. Láttunk is bőven mindből... :) Főhősünk, Miklós volt a legaktívabb a népes (kb 5 fő) vendégseregben, legfőbb mulatsága az volt hogy megfáradt kis buksiját egyik kezéből a másikba egyensúlyozta, miközben szemeit igen-igen rövid időkre nyitva tartotta. Érthető, hiszen szegény kb 3 órát aludt előző éjjel Londonban.

Másnap állapotunk ellenére szörfözni KELLETT, mert ŐK megparancsolták. Lecába mentünk, aholis gyönyörű hullámok vártak. Kb. 2-3 órát nyomtuk keményen (köszönet Jenőnek az itt hagyott dezsőért, vicces volt ismét nagyobb deszkával menni), Verus ismét nekiment a legnagyobb hullámoknak, de ezúttal ők nyertek, szegény az egyik után közelebbről megfigyelhette a bííícsbreak homokos aljzatát és kapott egy szolid kis agyrázkódást, ezért büntetésből el is vittük dolgozni (valakinek azt is kell a családban alapon) és mi némi chips és italbevitel után visszamentünk egy giccses naplementés szessönre.



Másnap ismét szörfözni KELLETT, irány Leca, kisebb, de használható hullámok, juhhúúú. Aztán kocsiba be, irány a belvi, méghozzá a portói folyópart (igazából Gaia, azaz a Portóval szemközti oldal). Beültünk egy autentikus kis kajáldába, Miköőly rápróbált a francesinhára, én meg valami kolbászfélét ettem, amit nekem kellett kisütnöm láng fölött. Verus hínárlevest evett, ezek nem az ő napjai... :)



Ebéd után ismét bepattantunk a kocsiba, autópálya, a végén lezárva, nem baj nem ijedünk meg, egy két finom kormánymozdulattal átmanővereztünk egy másik autópályára és hopp ismét Leca, ismét szörf (vö. és akkor kezet fogtam az amerikai elnökkel, megint... - Forrest Gump). Este visszaváltoztunk egyetemistákká, és megostromoltuk a Galerias-nak nevezett diáknegyedet, ahol elfogyasztottunk EGY igazán ízletes enyhén kóla ízű Bacardit, majd megtáncoltattuk magunkat az egyik helyi zenés-táncos mulatóban. Miklósunk kvázi a buliból startolt a reptérre, nem kis protekcióval személyesen a no.1 utaskísérő vitte ki (Robi), majd ő és Barbora ápolgatták a fedélzeten, hogy aztán teljesen üdén és frissen érkezzen ismét Londonba, ahol is egy NFL meccsre mentek Dz papával.

Röviden ennyi, hosszan is...