BT TK

Neeeem BTK, hanem Bálint Tiago Tömegközlekedik.
Bizony bizony aktívan járjuk a várost és kipróbáljuk a mindenféle járgányokat, amiket Bálint már a könyveiből kiválóan ismer.

 Nosztalgia villamoson

 

 Buszon

Metrón

Hajón (na jó ez kicsit csalás)

Motoron (ez sem teljesssenegéssszébentömegközlekedésjóvanna)

Maxi metamorfózisa

Peniche-ben, mint azt az előző bejegyzésben mondtuk volt, kis baleset érte Maxit. (BTW, ezennel Maxi is bekerült a címkék közé). Kinyitottam az első ajtót, cserébe betört a hátsó ablak... Kicsit tétlenül álltunk a dolog előtt, mert effektíve semmilyen behatás nem érte szegény Maxit. Aztán meg kellett oldani a dolgot. A családot hazavittem. A hoteles csaj mondta, hogy ő már ült olyan kocsiban, amiben pont ugyanez történt, mindenféle behatás nélkül az egyik ablak elfáradt és beadta a derekát. Adott egy szerelő kontaktot. Elautóztam a benzinkúthoz, de még csak egy fóliát sem tudtam venni. A helyi férfiak megszavaztak nekem egy 80 km-re lévő szombaton talán nyitva tartó autóüvegest, kösz... Irány a Continente (a helyi Tesco). Vettem némi festőnylont meg ragasztószalagot és a parkolóban zárás előtt 10 perccel meghekkeltem Maxit, végül a biztiőr kedvesen megvárt majd mögöttem becsukta a bótot. Másnap reggel a szerelő kontakt sem tudott segíteni. Délután vettem egy napellenző fóliát, amit hosszas szitkozódás után SEM sikerült rögzítenem a parkolóban, mert minden irányból kifújta a kezemből a szél... Aztán végül este Verus segítségével ismét a Continente parkolóban sikerült a műtét. Így autóztunk haza, a trükk az volt, hogy az első ablakot résnyire ki kellett nyitni, így a hátsó fólia kicsit beszívódott az utastérbe és 120 km/h-nál sem lobogott vadul. Még Nazarét is útba ejtettük, mert épp tajtékzott az ósön. Aztán idehaza Verus ráment a helyi vaterára és paff látott egy Opel hátsó ajtót 25 kemény euróért. Másnapra sikerült is randit szervezni. Elautóztunk Valongoba, ott egy szakitól megvettük az ajtót, ugyanis szemre jónak tűnt, majd bepaszíroztuk hátra. Irány egy portói szerelő, aki nem túl magabiztos de vállalja. Ehelyett inkább megtudakoljuk tőle egy karosszéria lakatos elérhetőségét, irány oda. Ott is hagyjuk, másnapra Maxi tipi-topi, új KÉK hátsó ajtaja van... Egy hétre rá ugyanez a szaki le is fújta, úgyhogy most szebb, mint új korában. Mindez másfél hét alatt játszódott le, elképesztő...

És mindez képekben:

Peniche 2014. február 14-16.

Sajnos nagy csúszásban vagyunk, úh gyors nagykép bejegyzések következnek, ezek megírása is elég fájdalmas a magunkfajta nyuggereknek...

Februárban Verus meglepett egy penichei 7végével. Kicsit nehézkesen indult a dolog, mert a benzinkúttól vissza kellett fordulnunk, mert annyira esett az eső, hogy nem láttunk ki a kocsiból. Aztán a frissiben vett Tom-tom gps-ünk 3, azaz háromszor is visszaerőszakolt minket a hosszabb útra, végül a wellcome vacsi után fogta magát Maxi hátsó ablaka és PUFF, felrobbant, így ahogy mondom, a parkolóban a szemünk láttára... (erről lesz kép a következő bejegyzésben).

Mindezek ellenére, s mert mi alapvetően üüüüber-pozitív emberek vagyunk, azt kell, hogy mondjam, hogy Peniche így is szupersztár volt. Igaz szörf sem volt igazán, mert mindenhol tombolt a mádöróson. Na jó azért második nap bemerészkedtem és sodródtam ide-oda mint egy döglött hal.

Képek ízelítőnek:

 Ez a félsziget nyugati széle

 B. családom és a dühöngő ósön

 Spriccen sie auf

 Vicces

Hazaúton, vizit Nazaréban

Még több kép pedig itt leledzik: Peniche album

Egy kis ízelítő az idei portói télből

A portói tél messze földön híres... Nagyjából októbertől májusig tart, egy-egy kivételesen szép napot leszámítva kb. 11-15 fok van és MINDEN NAP esik az eső, de ez egy meleg ország, éééésss a portugál nap és a calor brutaaaallll.... Persze.

Az idei tél sajnos ezen is túl tesz, mert januártól eddig kb. hetente jön egy óriás vihar is, ami elmossa a partot és kidönti a fákat... (Ez persze Angliát és a dél-francia partokat is érinti, de az minket nem érdekel).

Egy kis ízelítő, hogyan telnek romantikus téli estéink egy jó pohár NYUGTATÓ mellet:

Agymenések/történések

Jó rég írtam, de még így sem szegtem meg nagyon az újévi fogadalmam, mert semmi rendkívüli nem történt mostanában, amit eltitkolnánk a B. blogolvasók elől. Folyamatos pályázatírásban vagyok, betegek is voltunk, úgyhogy jól el vagyunk tűnve... Azért pár gondolatot/hírt megosztok veletek, innen a cím...

Először is, jött egy új mexikói (Mikiiiii jönnöd kell!!! ;-)) kolléga. Mentek a találgatások, hogy hogy néz majd ki és ki lesz az, a csajok a laborban nyomoztak utána a neten, hogy melyik csoportnál dolgozott eddig stb-stb. Aztán végre megérkezett, nekem kb. a mellemig ér (ami persze itt nem nagy szó) és talán torzítás nélkül állíthatom, hogy valószínűleg a legrondább mexikói férfi... No de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy amint megtudta hogy magyar vagyok, szinte minden nap más magyar szóval lep meg, és nagyon élvezi hogy ezeket hangosan kimondhatja, SŐT, az egyik ebéd alatt teljesen leforrázott azzal, hogy az egyedüli magyar zene amit ismer... kapaszkodjatok meg: az EDDA!!! :))) Állítólag Mexikóban van/volt egy kommunista rock rádió (így ahogy mondom!!!) különös fókusszal a kelet-európai blokkra és így ismerkedett meg az EDDA-val!! Elképesztő, de el kell hinnem (EEEL KEELL HINNEM!!! bocs, áthallás...), mert a minap kezembe nyomta az egyik fülecsét, belehallgattam, és tényleg szeretett Attilánk süvöltött benne egy eposzt... Őrületes!!

Amit már nagyon rég le akartam írni az a következő: az itteni vezetésről már többször írtunk jellemzést, de mindeddig nem fogalmazódott meg bennem kristály tisztán, hogy ez miben más mint az egyéb pl. mediterrán országokban tapasztalt teljesen fogalom nélküli vezetés. Itt egy átlagos ház-bolt-ház út a sima városi utakon 50-nel is atom lefáraszt, mert akkor sem lehetek nyugodt, ha a sávomban tök egyenesen megyek előre,mert nem lehetek benne biztos hogy valaki nem ugrik át elém, nem jön belém oldalról, nem b....nyitja ki elém az ajtaját, dudálás ellenére sem tolat ki elém a parkolóból stb-stb... Ez a nagyon durva. A saját sávodban előre haladva is MINDENT és minden körülötted közlekedőt figyelni kell, na ez az igazán borzasztó. Meg persze az, amikor abszolúte rendszerességgel a parkolóból az útra forgalommal szemben kikanyarodó sofőr rád dudál és mutogat, hogy mé' nem lassítasz, hisz' ő most jön ki!!! Sajnos egyre közelebb vagyok ahhoz hogy keresztbe vágom a kocsit, kib...vágom az ajtót és kitépem a barmot az autóból. Eddig egyedül az tartott ettől vissza, hogy BT is ott ül a hátsó ülésen. Nyugi, valószínűleg ezután is ez fog visszatartani... Most láttam csak, hogy eddig vezetés címke nem is volt a blogon, atyaég, azonnal pótoltam!!!!

BT már 3 teljes és pár töredék szót tud már!!! Büszkeséggel tölt el, hogy az első a Papppaaa, és ahogy mondja, az leírhatatlan!!! Reggel mikor meglát, a legangyalibb hangján kiáltja sokszor egymás után. Guuuááááhhhh, ennyire cuki ez!!!! A második szava a Pötty!!! Köszönhetően a keresztszüleitől kapott Pötty-könyvnek, amit sűrűn forgat és már nagyon ügyesen csinálja a benne lévő gyakorlatokat (pl. fújja a pöttyöket, hogy odébb szálljanak... :)) Amúgy már szappanbuborékot is tud fújni, bizony! A harmadik szava, hosszas noszogatás után az Anya!!! Anya boldog... Ezt még valószínűleg csak mi értjük, mert közben valamiért oldalra kinyújtja a nyelvét, no de sebaj, biztos nem könnyű elsőre az 'ny' betűt kiejteni. Lehet, hogy így van, bevallom én már nem emlékszem rá milyen volt először kiejteni... Néha, mond két portugál szót is!! az egyik a: 'pois', ez kb az aha, ja, lehet, igen, tehát kb. mindenre használható töltelékszó... A másik a 'bate', azaz ütni.. Nyugi nyugi nem ennyire agresszív, csak a Gymboree játszóházban van egy ének, amikor egy nagy párnát püfölnek és akkor éneklik... Én már egyszer hallani véltem tőle a kolbász, míg Verus a kocsi, sőt palacsinta szavakat is. Hmm, ki tudja.

Az utolsó dolog az eső... Erre nehéz szavakat találni. Verus már posztolta a FB-on az alábbit: "light rain, heavy rain, Porto rain". Ez így van. Hihetetlen. Mostanság pedig ez óriási viharokkal társul, a partot teljesen átrendezte, kidőltek a fák, járni kb 45 fokos dőlésszögben lehet, csudálatos. Kb már most 3 hónapja esik MINDEN nap!!!! Akartam egy selfy-t készíteni a minap, amikor az előttünk lévő parkolóban kezdett el esni az eső és amíg az ajtóhoz rohantam (10 méter túlzás nélkül!!!!) átázott a farmerem és félig a dzsekim is (amit síeléshez is hordok!!), de sajnos nem jött volna át a képen...

Csók, mindenkinek!

Hercules Portóban

Tegnap hajnalban megjött Hercules Portóba is. Állítólag nemcsak az évszázad atlanti viharát köszönthetjük benne, hanem talán a valaha itt mért legnagyobb vihart. Elmosott pár autót, part menti házat és bárt. Így nézett ki a MSW-en az előrejelzés pár napja:

És így nézett ki január 7-én Fozban, a vihar második napján:

Egy kis (szörf)statisztika III.

Bizony bizony, itt az év végi értékelés. (alapvetően szörfördögöknek ajánlott)

Nos mindjárt az első tény egy új rekord: az idei utolsó szörfözött nap: december 29. Jó nagy cúg volt és elég lögybölődő Balaton fííling, de azért akadt egy-két egészen használható menet. Külön érdem, hogy a sok helyi arc alig vitt valamit, s ez már azonnal a következő idei fontos eseményre világít rá: lecseréltem a deszkámat, Pírest. Az új dezső nevét mindez idáig homály fedte, s mivel az első hirtelen agymenés óta sok érdemi gondolat nem is szövődött ezzel kapcsolatban, azt hiszem elkönyvelhetem, hogy az új deszka neve Papresz maradt... Nos, az első alkalom Papresszel elég kiábrándító volt, egy egész jó napon a keményen pumpáló helyi törés sem kecsegtetett egyetlen menettel sem (hűűűű mennyi eeee), ami meglehetősen lehangoló volt. Ennek ellenére, már a következő alkalommal bebizonyosodott, hogy a csere indokolt volt, és ez azóta sem változott. Az új deszka szintén 6'3"-mas (mint Pires volt), de sokkal testesebb, nyertem vele úgy kb. 10 liter! térfogatot, és ez nagyon sokat számít, ez most ha jól emlékszem olyan 35 liter körül van és az én 75-80 kg-omhoz ez ideális. Abszolút érezhető ez a drop-oknál, mert még a törés előtt el tudom vinni a hullámot, így mikor felállok még van egy kis időm pozicionálni magam mind a deszkán mind a hullámon. A másik nagyon fontos momentum idén (ill, tavaly ősztől kezdődően) az volt, amikor félretettem Pirest és visszatértem a Cárhoz, nem is kevés időre, volt az vagy fél év is... Ez egy nagyon fontos döntés volt és hasznos gyakorló periódus, nagyon kellett ahhoz, hogy megtanuljak minél jobban a hullámon maradni és együtt menni vele. Csak idén június fele kezdtem néha újra elővenni Pirest, mert júliusban Penichbe készültünk, ahol keményebb napokon a Cár sajnos nem használható, mert ott gyorsan kell mozogni és duck-diveolni kell a szörnyetegek között. Végül kétszer is voltam Penichben, de mindkét alkalommal felváltva használtam a Cárt és Pirest, mondanom sem kell mindkétszer a Cár menetei győztek. Lényeg a lényeg, mostanság egész jó meneteim voltak Papresszel, úgyhogy remélem az utolsó fél év szörf nagyon élvezhető lesz.

Ez jó sűrű lett, úgyhogy iderakok pár képet , ami szintén az idei év (botrányosan kiakasztó) szerzeményével készült (ráadásul ennyi amit meg tudtam menteni róla), de ebbe az irányba most nem is mennék el, hisz' lényegében ez egy igen pozitív bejegyzés. A képek előtt még annyi, hogy (vszg most már tényleg utoljára) idén is összejött a szörfözés az év minden hónapjában (ezúttal nem írom ki őket egyesével, mint legutóbb...)

Mivel tegnap érkezett, még ez évhez tartozik... Szóval tegnap megérkezett a GoPro-m, úgyhogy nagyon remélem lesznek új képek és videók, bízom benne, hogy az új kamerám 3-4 alkalomnál többet is megél...

Új év, új remények, Mindenkinek Boldog Új Évet!! Aloha!